Meg Megindulunk lefelé Vodkaszóda meg (sz) kefelé Mámorba nyúlik az ajka a tetején Lemenő villany az elején Várom a percet a foltot az égen A faszom tele van az otthonos éber Fontos az élet a lét meg az éden eképpen egészen éppen Lételemében a vége éget Egy picikét túlcsordul ész helyében Feloldozom stresszmentességem Oltárán eféle módon Erőm legyen De ne előbb legyen A lila foltok az égen az egészemen Elmúlnak egyszer majd Elnyúlok egyszer majd Addig a fényár fekete vásznán Táncola a füst meg a néma látvány A pokol tüzére hányván szebb ez a perc Mint a holnap árán Hook: Sose féltem meg féltettem pedig az egész Rendben De ha beleszakadok az életben véletlen feledem a létem nem Megindulunk az égnek A napnak a szépnek Kezdődik az élet Felnőttem a szabadélet jegyében A lét hevében már egymagam vagyok Nem kell tűrnöm a szart amit kapok Én vagyok én egyedül az égen Lent maradtatok ti is szépen

Ucca Eddig, abba voltam, hogy nem voltam egy senki Vagyis nem voltam valaki vagyis nincs egy senki De nem ti szerintetek rendi? A fejem meg a vibeom hozom itt a lábom Egy teljesen más világból Ahol nem néztek bármi árból a föld felé Ez nem töltelék hanem a főműsör időm A több felé Ahol én is vagyok valaki, navégre geci Valami Ja ti is cigiztek? Ja igyunk már egy sört, ha kapok pénzt a szüleimtől fizetem a kört Majd én Végre én A kör közepén Eddig egy voltam az ezerből ma ezer néz felém Velem együtt élünk növünk Velem élsz meg épp Betonostol szívom az utcát Huu haaa Nem elég a cuccmár KURVÁK vére a fürdőm lábam Lógatnám ha lenne fürdőkádam Amúgy, köszi hogy tetszehetek nektek Hogy végre olyat teszek másokért ami annyira nem zavar Meg annyira nem nagy erőbefektetés Annyira nem nagy Mindegy, gitárszóló

Baj Sose voltam igazán semmise, mások szeme szerint igazam az ritkán ennyise: … 3ra: legalább, nem zavarlak titeket Kinevet minekez? Nem valami vibe kimegyek Nehezemre esik nevetni de ha muszáj Magamon szakadok a legjobban Megvoltam, meg valahogy még meg is leszek Annyira nem rossz ez eddig mert ugyanaz vezet Benya hejett benyalom a szaraitokat de van egy arc aki bele hívogat Aki mindig érzi picit amit érzek én és ezért egy párszor megiszunk egy sört és panaszkodunk arrol szar a világ vágod? Márjobb jövőhéten folytköv Namármost kéne nekem valaki aki majd beavat Hogy miért is vagyok én valaki nem pedig egy darab Anyagcsere után fentmaradt, szilárd halmazállapotú anyag (szar) Vagyis csak azt hiszem el hogy mások szerint idegileg problémákba ütközhet a fejemben az agy Ahogyan hisztizek meg komplikálom bele magamat (x2) Vagyis csak az a baj hogy én vagyok baj Ahogy mások viselkednek velem amiatt a baj Hogy elbaszom az egészet, a seggemen a vaj Beleolvad mindenhova gyerek vagyok ez a baj Ez a baj Ez a baj Ez a baj

Lényeg Először, arról írtam ezt a számot hogy mennyire felbasznak a számok aztán arról hogy mindenben csak szart látok De narratívailag marhairritáló Az önmagamatsajnáló, jövőbevágyó Létem ami miatt ennyire kivagyok megint Mindig más a parás utálom a népet Na ki is aki segít? Mert mások? elmentek a picsába! Asszem magam alatt írtok erdőd nagyüzemi vibeba De máma, rájöttem, hogy nem jöttem rá semmire csak kurvára felbaszom magam Mennyire de mennyire (de mennyire de mennyire) Nem merem magamat szeretni inkább kiszakadnék innen mint a nevem senki Asszem fa helyett a vágottpapír vág most meg a csigabiga húzott Egy gambit ide elém dohányágyon, mit a kezem gyújtott Ez nem rossz Már annyira nem zavar Már annyira nem zavarom magam Ahogy inkább a húrok között felejtem (sz) az önutálatom egy darabig elleszek itt, ez ilyen köztes állapot Többes bánatom helyettesítitek rövid kiszakadás alapú tömörebb íven Egyszer jobb lesz a létem Vagy nem értem? Vagy mindenkinek ilyen szar és ezért néznek le éppen? Refr: Tedd fel a kezed ha te is utálod az élet Integess nekem ha eleged van, de tényleg Otthon a tükörben ugyanezt szoktam tényleg Legalább együtt leszünk egyedül ennyi a lényeg Efkilenc: szveg leszarom ki és amúgy mi a faszt ír ez xxl, babakék, kapucnis és kasmír majd máskor szépelgek aztán bárhol szétmennek a kicsit toxik, de amúgy cuki artlányok, mint a Százszorszépekben hagyjál, boy tiéd azt se tudja, mikor jön, lehet nem is látod tavaszig az én kontaktom időjós, szól mielőtt havazik hogy miért rakom ma tanárúrba? tiszta krétapor a kabátujjam kicsit bevérzett a szemem is, mondhatnám hogy csehül mert ő látta már a jövőt, a lemezt, amin a Cet ül megadhatom a számom, de úgyse értek el ha nem Fila vagy Reebok, kevéssé érdekel ez ilyen Ellesse-be freestyle, azt se vágod, eszik-e vagy isszák remélem valahol most sír Saiid keletmagyar Eastside Geci megint itt a nap eleje Van még képe felkelteni te ne te Idő megint hogy lépeget tovább Pofáncsapom magam miért vagyok he komám? Nem is merem elhinni meg nem is fogom elhinni hogy mázlid akad Pedig én vagy a dobozban a legocsmányabb puzzle darab De mindenki ocsmán Akkor mé nem illünk mosmán? Ja mert mindenki kifordult befelé És magunkba fordultunk lustán Akkor asszem inkább elindulok más irányba tekázom a maradékot papírba a másvilágra ma este még megleszek meg holnap inkább megveszeg e maradékot Maradmég az estére picikét a szakadék

Panasz Beketázva hegyet mász a fele gárda Hit szerűen szív elfelejtette a felét máris Sorsomfonva somfordál a sodrással Céltalan célfotót dedikál a hordágyban Ma tompábban keltünk fel ma pont árván estünk el Hol gyávább, egy üggyel Hol már-már össztűzzel Extrovertált introvertált Vagy introvertált extrovertált Tarthatatlan fogná élet kebleit Mint imponáló extra mellpánt A másik fele kosarazik fonogatják csapatban Csont nélkül hol a laszti, szipognak a orrok ja Kicsorbul egy ponton ja Kihorgyha majd eldobja Kisemberből lesz a legnagyobb Ha az élet úgy hozza Kérlek unj rá ma fusshátra A kunsagba egy üvegért ultrába Fúj ránk ma full rákba Fura formák turháznak az orcánkba Pedig most jöttünk csak evilágba Hol költött a fater telivállal Kit vert meg vagy ki lett tőle árva Ja hogy mindenki? Maholnap ki ment ki? A bokád vagy te magad Okolod a világot vagy nem látod a falat Te vagy megint az építész a kőműves Az életszép korhústenk Csak te is vagy a csapás mi lerombolta Az öncélú sznobkodás meg az értelmetlen ókorfless Vagy ökörfless Ökölszabály félelem a korhűsebb Hideg szelek maradtak ránk Mi meg fujtatunk nem osztozunk csak fájdalmon de azt is erőszakkal Erőd tejében összetört az üvegasztal Látsz mindent de minden is átvágott Hamis ábránd hiú túlzások Körberohangál a dögszag Csak a penzemet keresem meg Többet adhatnál többet És vehetnél el kevesebbet

Nem Támad a mindenki Mentse a magamata az innen ki Félelem úrrá nézett ki Kiengedem maradok, ennyi Látom a szépet kint De a szép megakad nincs senkim Félek és megragadok Valamit az ösztönöm osztogatott Kérlek hagyj békén Nem megy a sírás esténként Úgyis a fájdalom ad néked Okot a bánatomat védem Te se vagy már senki Hagyjatok békén már ennyi Túl sok a dolgom holnap már Asztal alatt kel a holtam már Gondoltam vár Egy picikét nyár Nem a nap süt nek a boldogság Csak ragadok a körben a szakadás végett Nincs erőm és úgyis elnéztem Merre az út és merre a kedv Boldogság helyett majd újból egy Pihenőt kérek mert félek de lépek Előre az égnek a földnek és ami közte van Húzok egy számot a sorom összead Meg összekap, nem tudom rendberakni Mert úgyse fog sikerülni A túlzások beletörtek magzatpózban Nyöszörögki majd egyszer jobb lesz De hogy is lenne, dühös vagy ez üvölt benned és bennem és távolodj el mert úgysem érted esélytelen nekem ez az élet Szabadulok Szabadulok Hazafutok Hazafutok Nézd meg vérzem Mondom nézd meg Nem látsz kérlek Tényleg nézd meg Nem látsz nem látsz Nem fogsz tényleg Bent kezdődött Bent lesz vége Támadok mindenkit Mondom támadok mindenkit Te tehetsz róla meg mindenki Bánatom védem mind Én csak bánatom védem kint Csak félreértem amit mondtál Csak félreérted amit mondam

Szépmunka Nézzétek nézetek Tanultam tőletek de nem fogom megérteni Ha vérigsértetek Na nézzetek a végletek a fő oktatóm Által mutatok példát a bő gondotok Ahogy utaztok viszlát Én mondom, hogy mi a jó, ezt tudni kell nem érteni vágod gyerek ki a jó? Nekem is az apu mondta neked is az anyu mondta nekik énekelek és miattok osztok itta térközepén, ezitta lét ötven és kitudja mennyi árnyalata ahogy beléderőszakolom mert te is úgy tudod, hogy ez a jó meg ezt akarod mert mindenhol ezt látod és akkor az úgy biztos az úgy van Bízok en az útban Amit kitapostak nekem előttem akik végiszenvedtek akiknek végig szar volt, hogy nekem legyen az de akik miatt az volt Azoknak is legyen legalább anyira szar Mert megérdemlik a sok fos miatt amit ők tettek Kik lettek? Hogy nyertek? Nem is mert mi nyertük de majd háborúban mutatja a fogát aki elküld Megbűnhődik Mert tönkretette az apám életét Mert tönkretette a nagyapám életét Mert tönkretette a dédapám életét Mert… azt hiszem meg vagy 5 generáción ível át ez a rák ami kelt a sok szabadelvűségetek miatt Nekem azt mondták ezt így nem szabad Igazából kurvára félek attól hogy nincsen igazam de azt mondta az apu, beismerni nem szabad Inkább ők legyenek kussban De kussban, senkisem marad Nem maradok szótlanol megoldom egymagam Tesség gyerekek az okosság itt van Ha nem érted majd megértetem veled Ahogy velem értették meg Majd elmondod nekem azt hogy szerinted Nem genetika a függés és nem genetika a gyűlölet Tanítják, ellesed, tanulod (szép munka) Körülmény az életed, az ép eszed

Azhát szalonnáztam rég Erősebbet fingok a flowtoknál Flódnigeng tartja a falat Babgulyás a vacsim, irodalmi Ter és Bud a magyar dzsentis kán, geng iz fájn Ti gant esztek én meg békét szarok A tápláléklánc tetején és az alján is én vagyok Szép napot Békeszeretetből picsázik elvi játszma Ezek ilyen modern balos lelkitársak Aki nem hibáztat, vagyis de király zaj A szaros ellenvetés ami elpicsáztat Mert kényes mint az összes magyar gengszter Nédda kölcsönmercim, vesszájd kölcsön stenkkel Rendberaklak titeket az új-magyar rappel Nemzeti hip hop Nemzi a tip top Vágólapról lopott Igaz húgyszag A pesti utca valósága Meg a kutyaszar amit otthagytatok Vagy az ember szar? Ja nem, az a legújabb lemezed A kövi sarkon a kiadód legfrisebb embere Majd piknikezünk zöldségekkel szimpátis srácokkal Emmeg dikpikkeket küld csajozás alatt A kislányos bájoknak Most éppen nem a szeretettel sztrájkolok Forrókéssel vaj a pofon elkenem a szájatok Kenyérfejú bukakézott limp bizkit rajongók Tehéntőgy a pöcsötök feji a paraszt hallgatód De szép munka a népi mező rendszer Kivéve mikor városi pacekok Basznak át a férfitejjel Ez egy jel Hogy lehet máshogy kéne fognotok Kapaszkodjatok másba mert a tett tesz téged jól tudod Kiezte mit oltogot? Borzolom a hátszőröm, mikor belegondolok Ha őszínték lennétek egymással Nem lenne dolgotok De hol vagyok meg ki vagyok? Hogy ilyeneket mondok Tedd amit tenni akarsz, maradjon gondod Vagy gondolkodj egy picit, legyen jobb dolgod meszetoltoménes, lovagold az ország barmát Magyarul se tudtok annyit kiabál hogy BALFÁSZ Szar rád így röv deb Oldskúl de modebb Kapcsford gyerekés vissza hall, aszhát Feketét fehéret, vagy esetleg tarkát Megmondtam én neked gyerek ne fogdosd a tehén

Folyo Vagyok aki vagyok elememben akkor vagyok hogyha merem adni ami magamat teszi oda Nade hova a sok hű meg a hó hogyha adok de nem kapok magamtól soha Talán kicsikét kellett a kicsinép, Felnéztek rám ez a piciképp Helyrerakott rendberakott Holnaptól megint darabos Az emberemott Keresem a másban a magamot Tükörbenézek de nem látom magamat Ez a feladat, nem, ez a baj Nem is én okozom a nagy Boldogság otthonság Beképzeltem általad ez elvárás De attól mert én teremtem, nem leszek isten Nem is én vagyokez te leszel nézd meg Az arcod az arcom helyén belezavar Majmom a majmom De csak annyi kéne, hogy megmondja annyi kéne hogy, van helyem és helyemen Vagyok és segítek szeretetet adok De kapok is csak nem értem a beszédit Saját drogom ami beszédít Falazok magamnak de miért itt? Vàrj Imdultam, de nem én vagyok akin megújultam, adnak is másnak meg kaptam is mástol csak nem hittem el de megint máshogy látom Nem bánom hogy eddig tartott Mert ezentúl tartom a magamat Lebontom a falamat Dübörög a nagy arc és jövök mint a titán Ma hibán át ívelő változó így elő Jövök mint a talajvíz ezentúl csak magam visz Folyó leszek egy nap miben egy hajó hisz

Megjöttem Megint, bemutatkozok én vagyok csakisén Leveszem az arcomat itt az elején Vagy tetszik vagy elviseled de ha nem megyünk innen, van elég helyem Ahol leszekén, velemén végre a tetején Állok a magamura vége az átoknak Gyere bárhonnan, neked állok az úton A mámorba Nem leszek átbaszva de ti is azt kapjátok kit láttok ma Lehet lehetek más de csak máshogy ja Te is lehetsz a más de csak magadba nézve a jó. ahogy változhatsz Megjöttem, megjöttem Szevasztok gyerekek megjöttem Felemás mégis figurás Komplementerbe figuráz Ambivalensen a szakadék szélén Áthidaló gyújtópont lévén Hajtok előre ha evezek Idegen víz lesz nektek a lemezem Nehezen ment belemennem develem Nem merek ellenembemennem Csak, az a lényeg, a szépnek e létnek A magamnak teremtek osztatlan épet Ami anomália itt a konstansban Ahogy ámíta osztag ha osztok ja Tér ami vár rám itt a lét szélén Légnyomás az elvárt lépték Diktálom a tempót de ha nem jó Leragad a szemhély Elfér a zsebem alján a tájm amibe forgok A végén ha páratlan a lépés

Vibe Ilyen vigyorog a számom a számod Ha látod hogy vágod Picikét a szemem sarkábol a vibeod A vájbod a vágoda vájbod? Meg vége van kint a fankin Leszarom mert egyre megy (sz) one hit Körbemgyünk kettőre szállunk Egy szünet - erre állunk Merre szállunk? Amerre jutnak Néha szívnak de néha fújnak A hídra fel majd az útra jutva Széles a vigyor mint az utca jussa A lapra esik a lapja papucsban Alap hogy alapozunk kint ha jól van Alakul a szél meg alakulunk jól van Ott van a srác mondom hogy ott van Gyereidemá gyeremá hamondom Lazába rakják a srácok a lényeg hogy legyed free styleod Itt nem kerget a dredd bíró A hétfőkön is a kedd sztíló Túljó bunkó a full kom fúró Kicsikét konkurensbe van úgy tol Előre ha húzod előre Mert tudom hogy nehéz ha sújos a lábad Meg megakadsz Akkor lemaradsz Majd lassítunk gyereidemá Cisszentünk velemarad ezamá Élelem a mai nap Ez a vájb

Egyben Kontrasztos a reggel Szélcsendben szépek a képek Ahogy az egyel egyben kiszakad a lelkem Csendben a tenger, habzik a széle Tisztul a kép és indul az élet Egyben az egyel kiszakad a lelkem Még egy kört picit szabadul az egyem Ketten úszunk, lebegünk az éjben Éppen picikét, szépen egészben Volt már roszabb volt már jobb is Mi vagyunk a nap és mi vagyunk a hold is Egyek az egyben Ketten a szélben Megesik a kettős Ellen a létben Ellenem éltem Ellened éltél Mi leszünk a félkész Egyben egészen